Halfogási lehetőségek

A holtág legfontosabb horgászhala a ponty, amely a holtágon évszaktól függően a sekély nádas, illetve a mélyebb részeken egyaránt fogható. A csónak és az etetett hely hatalmas előny. Nyáron jobbak az éjszakai órák és a finomszerelékes horgászat is előnyös. Csaliként sok minden szóba jöhet, érdemes kísérletezni, gyakran a csalik váltogatásával lehet eredményt elérni a „süket” időszakokban is.

A pontyok mellett az amurok aránya is jó. Az elmúlt években többször is fogtak 20 kilót meghaladó példányokat is. Az etetés a nagytestű amurok fogásánál is vitathatatlan előny. Egyéb békés halakból a legfontosabb az ezüstkárász, úszós és fenekező módszerrel egyaránt fogható. Egyedszáma az utóbbi években visszaesett, viszont gyakrabbak a kiló körüli példányok. Nagytestű keszegféle kevés van, alkalmanként fogható bár volt, aki megfelelő etetésen szúnyoglárvával egész száknyi, jó tenyeres dévért fogott.

Az utóbbi években, több esetben került sor compó telepítésre is. A ragadozó halak közül a domináns a süllő. Önfenntartó állománya van a holtágban. Kapókedvük évente változó. Vannak szezonok, amikor nem jelent kihívást a napi mennyiség megfogása, amely gyakran 2-3 kg-os példányokból áll, más években még néhány kapásért is meg kell szenvedni. Sajnos az „éjszaka királynője” nappal alig fogható. A tapasztalatok alapján pergetve és élő kishallal egyaránt fogható. Helyileg pedig ott, ahol el tud bújni. Nem egyszer az iszapos hínáros nádtöves részeken, a sekély vízben, ahol a szakkönyvek szerint senki nem keresné.

A holtág csukaállománya szintén változó. Ezt telepítésekkel próbáljuk segíteni. Az állomány eloszlása nem egyenletes a „Pipagyújtó”, a „Haskó” és a „Kavics” elnevezésű szakaszokon lényegesen gyakrabban lehet fogni, de, ha nem is tömegesen, minden szakaszon előfordul. Általában süllőzés közben fogják élő hallal. Minden éven fognak pár 6-7 kg-os példányt is.

A holtág harcsaállományának mérete is jelentős. Kifejezetten harcsára egyre többen horgásznak, horgászata gyakorlatot igényel. Tavasszal felszíni szerelékkel éjszaka gyakran fogható. Az év többi időszakában azok, akik rászánnak néhány éjszakát, türelmük jutalmaként megfogják a maguk halát. Jellemzőek az 3-20 kg-os példányok, de vannak nagyobbak is. Harcsából csak akkor fogható meg néhány példány, esetleg az engedélyezett mennyiség is, ha megtalálják őket. És ez a lényeg, nem könnyű őket megtalálni.

A holtágon folyamatos a törpeharcsa gyérítése, évente 200 mázsát meghaladó mennyiségben szelektáljuk, hogy a zavaró hatásukat csökkentsük és újra szaporodásukat lefékezzük. Érdekességképpen a törpeharcsa fogó varsákban gyakran találhatók arasznyi kisharcsák is, ami azt jelzi, hogy van utánpótlás is.

Angolnából a 70-es 80-as évek intenzív telepítéseinek köszönhetően még mindig található. Süllőzés közben még ma is gyakran okoz meglepetést. Az angolnák átlagosan fél kilósak, de vannak kiló körüli példányok is.

A halfogási lehetőségek bemutatását a holtág egyes szakaszainak bemutatásával folytatnám. A Cibakházi Holt-Tisza több egymástól jól elhatárolható szakaszból áll, eltérő horgászati lehetőségekkel. A szakaszok elhelyezkedését a térkép menüpontban lévő, feliratos térképen tudják nyomon követni.

Szakadás

A holtág felső része az 1896 évi árvíz idején ezen a helyen bekövetkezett gátszakadás miatt a “Szakadás nevet viseli”. Tiszta mély víz, területe 4 ha, mélysége 4 méter körüli, jellemző hala az ezüstkárász, előfordul a ponty, amur, süllő, egyes években jó csukás víz, harcsáiról sokat beszélnek, de nehéz őket megfogni, bár az elmúlt évben sikeresen kifogtak itt néhányat, köztük egy 10 kilósakat is. Megközelíthető a holtág belső betonútján végig majd a régi kendergyár után a kőszórásos úton továbbhaladva.

Pipagyújtó

A következő szakasz a “Pipagyújtó”,(más néven “Kutrica”) sekély elmocsarasodott terület, a vízfelület nagysága hasonló az előzőéhez. Jellemző hala, a néha már fekete ezüstkárász, gyakori a ponty, előfordul az amur és ősszel a környék egyik legjobb csukázó helye. A szakasz sajátsága, hogy itt még előfordul az aranykárász és compó is előfordul a hínárosokban. Tavasszal a sekély víz miatt gyakran itt indul meg először a hal. A következő több mint 1 km-es szakaszon többnyire parttól-partig összeér a nádas. A Pipagyújtó „Sárszögi” híd között madárvédelmi okokból horgászni TILOS! A Pipagyújtón pedig ezen időszak alatt csak partról szabad horgászni. A Pipagyújtó megközelíthető száraz úton a faluból kivezető „Sárszögi” híd után jobbra fordulva a földúton kb másfél kilométer után. Eső után esetleg megkockáztatható a Szakadásnál már említett belső úton, a parti utat elérve jobbra fordulva, a part és a régi kendergyár között áthaladva és tovább mintegy 200 métert.

Sárszögi hídtól Doráig

A következő szakasz a “Sárszögi” hídtól a “Dorai” hídig terjedő, egységes 41 hektáros terület. Ragadványnevein áll a “Falu alja” az “Árvád” a “Kisörvény” és a “Dora”-i részből. A vízterület közepes mélységű, átlagosan 2-3 m mély. Vízi növényzettel többnyire csak a part mentén benőtt, de a “Dora”-i részen helyenként 10 métert meghaladó vastagságú csomós nádasokat találunk. Horgászatilag a legjelentősebb szakasz. A partján ugyan két vízpartig beépített üdülőterületet is találunk, de ezen a szakaszon találjuk a legtöbb parti horgászhelyet. Itt található a versenypálya is. A területen több horgász egyesület is megrendezi éves horgász versenyét. Itt egyszerre akár 50-60 versenyző is elhelyezhető. A vízterületen szintén fogható az ezüstkárász, gyakori ponty, amur (néha rekordpéldány is), előfordul a csuka, az angolna, és tavasszal kellemes élményeket tartogat a harcsázóknak, ősszel jobb években a süllőzőknek is. A Cibakházát nem ismerő horgászok részére a leginkább ajánlott szakasz. Tavasszal a falu alatti sekély szakaszon előbb indul meg a hal mint a terület többi részén. Megközelíthető mindkét híd felől. Ajánlott a Dorai hídon át jobbra, aztán tovább a part mentén sorban találhatók horgászállások.

Nagyörvény

A következő 12 ha nagyságú terület a Dorai hídtól a Cibakháza és Nagyrév közötti nádösszenövésig tart. A szakasz az itteni éles kanyarulatról kapta a “Nagyörvény” nevet. A holtág legmélyebb szakasza, a vízmélység itt 6 méter körüli. A vízmélység Nagyrév felé haladva fokozatosan csökken és a végén egy néhány száz méteres szakaszra ismét összeér a nád. A “Nagyörvény” vizében is legfontosabb nemeshal a ponty, de, foghatunk még ezüstkárászt, angolnát, amurt. A süllőállomány hasonló az előző szakaszon leírtakhoz. Csuka alig van itt, de a mélyvízen szerencsés vagy türelmes horgászoknak jó harcsakapásai lehetnek. A legtöbb parti horgászhely az egykori mosott oldalon található, ám a meredek parton elég nehezen közelíthető meg.

“Jégverem” vagy “Haskó”

A következő 26 hektáros terület a már említett nádösszenövéstől az un. “Nyárfási” gátig tart. A helyiek “Jégverem” vagy “Haskó” néven emlegetik. Jó horgászvíz, de a nagyrévi szakasz üdülőkkel gyakorlatilag teljesen beépített, a jobb parti cibakházi oldalon pedig, a széles parti nádas miatt alig találhatók horgászhelyek. Jó csukás szakasz, de ponty, süllő és ezüstkárász is szép számmal található benne. Egyesek szerint harcsára is igen jó.

Kavics

Az utolsó jelentős szakasz a több mint 50 hektáros “Kavics”. Széles tiszta vízterület, minden holtágban honos halfaj megtalálható itt, halállománya hasonló a holtág többi szakaszához. Gyakran fognak itt nagyobb pontyokat, szépek a kárászok és gyakori a csuka. A szerencsések ismerik a süllőtanyák helyét és harcsával is lehet itt találkozni. A nádas szakaszokon előfordul a compó is. Hátránya, hogy a nagyrévi oldal szinte teljesen beépített, a cibakházi oldalon pedig, csak kevés horgászhely található. Megközelíthető Cibakháza felől a holtág belső oldalán, a betonúton a kanyar után az első földúton balra. Csak száraz úton járható!

A holtágon történő horgászat megkezdése előtt feltétlenül olvassák el a helyi horgászrendet.